Sok INS-Felületből mint elemből felépítek egy kvázi új geometriát, mely közelebb van a mindennapi valósághoz, mint a szigorú, elvont axiómákra épülő geometrikus felületek. Miért állíthatjuk ezt? Például azért, mert pixelként egymás mellé sorolhatók, ezáltal létrehozható egy összefüggő felület, amely a hullámossága ellenére is gyakorlatilag síknak tekinthető. Ha nagyon sok elemből rakom össze, majd zsugorítom, ezek a hullámok egyre kisebbek lesznek, végül is olyan lesz, mint egy durva papír, amely teljesen ki is simul. Ezzel a módszerrel építkezem, létrehozok az elemekből síklapokat, henger-, kocka-, esetleg gömbfelületet, majd kiemelek ezekből közeli részletképeket, és ily módon alkotok fali képeket. Ezeket a 2D-s munkákat Derivátumoknak hívom.